Jelentősen egyszerűsödött az építési engedélyezési eljárás 2016-ban a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén. Az ilyen ingatlanok létrehozására irányuló építési tevékenység elnevezése 2017.01.01.-től egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.

Az egyszerű bejelentés szabályait a 1997. évi LXXVIII. törvény 33.§-a tartalmazza. Ezen szabályok között szerepel az is, hogy az építtetőnek kötelessége építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet pedig előírja, hogy az építészeti-műszaki tervezési tevékenység folytatásához szükséges tervezési szerződésnek a Ptk. és az Étv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a tervező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy az építészeti tervezőnek olyan építészeti-műszaki tervezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie, amely kiterjed műszaki ellenőrzésre, felelős műszaki vezetésre. Az építési kivitelezőknek pedig építési kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A Biztosítás.ma Független Biztosítási Alkusz Kft. weboldalán könnyen és egyszerűen kérhet biztosításra vonatkozó ajánlatot a műszaki tervezői- építészeti felelősségbiztosítás, vagy építési kivitelezői felelősségbiztosítás online biztosítási ajánlatkérő oldalon

Érdemes megvizsgálni, hogy az építés megvalósulása során ki miért felelős:

A tervező felelős:

• a) az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is)
• aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
• ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
• ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
• c) az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért,
• d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A kivitelező felelős:

• a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,
• b) az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak betartásáért és betartatásáért, és
• c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.

A felelős műszaki vezető felelős:

• a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,
• b) a szakmunka irányításáért,
• c) - kormányrendeletben meghatározott feladatai körében - az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, továbbá
• d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért és
• e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

Az építtető felelős:

• a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,
• c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért,
• d) az építésügyi hatósági engedély, építésügyi vagy építésfelügyeleti tudomásulvétel megszerzéséért,
• e) a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban foglaltak betartásáért,
• f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges jogszabályban előírt dokumentumok (tervek) meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért,
• g) az építési munkaterület átadásáért,
• h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,
• i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg,
• j)azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, valamint
• k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési tevékenység során keletkezett építési hulladékot - a külön jogszabályban meghatározott módon - elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.